حَدَّثَنَا زُهَيْرُ بْنُ حَرْبٍ، حَدَّثَنَا يَعْقُوبُ بْنُ إِبْرَاهِيمَ، حَدَّثَنَا أَبِي، عَنْ صَالِحٍ، قَالَ حَدَّثَنِي ابْنُ شِهَابٍ، أَنَّ عُبَيْدَ اللَّهِ بْنَ عَبْدِ اللَّهِ، أَخْبَرَهُ أَنَّ عَبْدَ اللَّهِ بْنَ عَبَّاسٍ ـ رضى الله عنهما ـ أَخْبَرَهُ أَنَّ رَسُولَ اللَّهِ صلى الله عليه وسلم مَرَّ بِشَاةٍ مَيِّتَةٍ فَقَالَ " هَلاَّ اسْتَمْتَعْتُمْ بِإِهَابِهَا ". قَالُوا إِنَّهَا مَيِّتَةٌ. قَالَ " إِنَّمَا حَرُمَ أَكْلُهَا ".
Abdulloh ibn Abbos (roziyallohu anhumo)dan rivoyat qilinadi: Bir marta Allohning Rasuli ﷺ oʻlgan (oʻlik) bir qoʻy yonidan oʻtdilar va odamlarga: «Uning terisidan foydalansangiz boʻlmasmidi?» — dedilar. Odamlar — u (qoʻy) oʻlgan-ku, — dedi. Paygʻambar ﷺ: «Faqat uni yeyish haromdir (terisidan foydalanish emas)», — dedilar.Абдуллоҳ ибн Аббос (розияллоҳу анҳумо)дан ривоят қилинади: Бир марта Аллоҳнинг Расули ﷺ ўлган (ўлик) бир қўй ёнидан ўтдилар ва одамларга: «Унинг терисидан фойдалансангиз бўлмасмиди?» — дедилар. Одамлар — у (қўй) ўлган-ку, — деди. Пайғамбар ﷺ: «Фақат уни ейиш ҳаромдир (терисидан фойдаланиш эмас)», — дедилар.