وَعَنْ عَائِشَةَ رَضِيَ اللَّهُ عَنْهَا أَنَّ يَهُودِيَّةً دَخَلَتْ عَلَيْهَا فَذَكَرَتْ عَذَابَ الْقَبْرِ فَقَالَتْ لَهَا أَعَاذَكِ اللَّهُ مِنْ عَذَابِ الْقَبْرِ فَسَأَلَتْ عَائِشَةُ رَسُولَ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ عَنْ عَذَابِ الْقَبْرِ فَقَالَ: «نَعَمْ عَذَابُ الْقَبْر قَالَت عَائِشَة رَضِي الله عَنْهَا فَمَا رَأَيْتُ رَسُولَ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ بعد صلى صَلَاة إِلَّا تعوذ من عَذَاب الْقَبْر»
Masruq (Oishadan) rivoyat qiladi: Oisha aytdiki, bir yahudiy ayol uning oldiga keldi va qabr azobini tilga olib, unga: «Alloh seni qabr azobidan saqlasin», — dedi. Bas, Oisha Rasululloh ﷺ dan qabr azobi haqida soʻradi. U zot: «Ha, qabrda azob (bor)», — dedilar. Oisha qoʻshdi: «Shundan keyin men Rasululloh ﷺ ni — oʻqigan har bir namozida qabr azobidan Allohga panoh tilamasdan — hech koʻrmadim».Масруқ (Оишадан) ривоят қилади: Оиша айтдики, бир яҳудий аёл унинг олдига келди ва қабр азобини тилга олиб, унга: «Аллоҳ сени қабр азобидан сақласин», — деди. Бас, Оиша Расулуллоҳ ﷺ дан қабр азоби ҳақида сўради. У зот: «Ҳа, қабрда азоб (бор)», — дедилар. Оиша қўшди: «Шундан кейин мен Расулуллоҳ ﷺ ни — ўқиган ҳар бир намозида қабр азобидан Аллоҳга паноҳ тиламасдан — ҳеч кўрмадим».